Én személy szerint a +1 választ tenném az első helyre, nálunk emiatt már többször tört ki családi viszály :(
Gyakorta találkozunk tévhitekkel az ivartalanítás témája kapcsán. Egyik legelterjedtebb, hogy a szukát egyszer meg kell elletni. Semmiféle gyakorlati tapasztalat ezt nem támasztja alá. Az sem igaz, hogy feltétlenül meg kell várni az első tüzelést, ami ugyan valóban kívánatos lenne, ám nem kell ragaszkodnunk hozzá. Mindenképp fontos tudnivaló, hogy a már vemhes állatot is lehet ivartalanítani! Lássuk a többi téves elképzelést is...
Félek ivartalaníttatni a kutyámat...
Ivartalanítani elsősorban azért szükséges, hogy - akaratunkon kívül se - gyarapítsuk a menhelyeken, sintértelepeken sínylődő vagy az utcán kóborló kutyák számát! A kételyek többsége abból fakad, hogy kutyánkat hajlamosak vagyunk emberi tulajdonságokkal felruházni, olyan érzelmeket feltételezni róluk, amelyek az állatoknál nincsenek meg. Az állat ivartalanítva nem érzi magát csökkent értékűnek - a kan sem! -, nem fosztjuk meg semmiféle örömtől - ugyanis sem a párosodáshoz, sem az anyasághoz nem fűződnek érzelmek, számukra fizikailag is inkább fájdalmas élmények ezek.
10+1 tévhit az ivartalanításról
1. A szukát egyszer meg kell elletni. Semmiféle gyakorlati tapasztalat ezt nem támasztja alá. Fontos tudnivaló, hogy a már vemhes állatot is lehet ivartalanítani!
2. Az első tüzelést meg kell várni. Ez ugyan sokak szerint valóban kívánatos lenne, ám nem kell ragaszkodjunk hozzá. Ráadásul a statisztikák azt mutatják, hogy az ivarérés előtt ivartalanított kutyák élettartama 1-3 évvel megnő (macskáknál ez 4-5 év).
3. Drága a műtét. Egyszeri kiadás, míg csupán egyetlen alom felnevelése a gazdához jutásig máris nagyobb költséggel jár... Nem beszélve a párzási időszakban elcsavargó állatok kezeltetésének költségéről, ha baleset érné őket vagy az egymással való verekedés során megsérülnének.
4. Sokszor halljuk, hogy elhízik a kutya a műtét után. Ha előfordul, nem a műtét egyenes következménye: a gazdik ilyenkor valami rosszul értelmezett sajnálatból többet nassoltatják kedvencüket, és ez vezet a súlygyarapodáshoz.
5. Az ivartalanítástól megváltozik az állat természete. Az ivarérett kutya alaptulajdonságai nem változnak meg a műtétet követően. Ha ivaréretté válás előtt sor kerül a műtétre, pozitív változásokra számíthatunk: csökken az állat csavargási kedve is, ezáltal kisebb a kockázata, hogy közlekedési baleset áldozatává váljon. Az állat agresszióra való hajlama is kisebb mértékűvé válik.
6. Az ivartalanítás természetellenes, az állat csonkítása. A 3. évezredben, a táplálékkiegészítők tömeges használatakor enyhén szólva is furcsa bármiféle természetességet emlegetni..., hogy a farkas kutyává válásának folyamatát már ne is említsük. Bizonyos szerveltávolító műtétek az embereknél is oly megszokottá váltak, hogy egy vakbél- vagy orr, illetve torokmandula-műtétkor kinek jutna eszébe csonkításról beszélni?!
7. Vigyázunk majd rá a tüzelési időszakban! Na, igen. Jó barátom Maci díjnyertes szülőktől: anyja angol szetter, apja német juhász..., a két porta közt 2 méternél magasabb kerítés feszül. A párzási időszakban olyan erős a kutyákban a szaporodási ösztön, hogy bármire képesek!
8. A kölyköknekjó helyük lesz, hiszen már kettőre van is jelentkező. Igen. Egyre, kettőre... De mi van a többi 5-6 kiskutyával, aki egy ellés alkalmával születik? Ha minden kiskutyánakvan biztos helye, akkor hogyan lehetséges, hogy a menhelyek, gyepmesteri telepek mégis tele vannak és naponta altatják el a feleslegessé vált állatokat? Ráadásul még a tenyésztők sem mindig tudják nyomon követni a kölykök sorsát... Gondoljuk át: ugye nem szeretnénk, ha most mégoly jónak látszó helyre adtuk is, később az általunk nevelgetett kis állat az utcán vagy a menhelyen végezné...
9. "Tőle szeretnénk kölyköt." Sajnos, ha ez ilyen egyszerű lenne, könnyebb lehetne a tudatos tenyésztés. Arra, hogy az utódok közül valamelyik - akár csak külsőleg is - hasonlítson mostani kedvencünkre, nagyon kevés az esély.
10. "Legalább élvezze." vagy hagy "Érezze át az anyaságot." Az állat ivartalanítva nem érzi magát csökkentértékűnek, nem fosztjuk meg semmiféle örömtől - ugyanis sem a párosodáshoz, sem az anyasághoz nem fűződnek érzelmek, számukra fizikailag is inkább fájdalmas élmények ezek. Ők állatok, nem emberek, bármennyire is szeretjük őket emberi érzlemekkel felruházni. Számukra a párosodás, a szaporodás egy ösztön, ami semmiképpen sem keverendő össze az igazi "szerelemmel".
+1. A felszín alatt megbúvik egy ki nem mondott, de létező idegenkedés. De Uraim, ne aggódjanak, az Önök férfiasságát egyáltalán nem befolyásolja kedvencük ivartalanítása!
A Magyar Állatorvosi Kamara állásfoglalása több ezer orvos, több mint 10 évre visszanyúló tapasztalatai alapján Háziállat Magazin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése