Nők Lapja Cafe
A PETA egyik tiltakozó megmozdulása az állatkísérletek ellen
Bár az állatkísérletekre vonatkozó szabályok egyre szigorúbbak, még ma is rengeteg állat szenved a laboratóriumok mélyén, ahol gyógyszeradalékot, tisztítószert fecskendeznek a bőrükbe, vagy épp sugárzásnak vetik őket alá.
Azt hiszem, soha nem fogom elfelejteni azt a kecskebékát, amelynek a szenvedését biológia szakos egyetemistaként kellett végignéznem. Az állatba egy nagyon erős, izomösszehúzó hatású mérget fecskendeztek, amelynek hatására a béka hirtelen heves görcsrohamot kapott, majd ernyedten terült szét az üvegbura alatt. Mire végre beadták neki az ellenszert, a béka már félholt volt. Nem értettem, miért nem lehetett volna csak elmondani, mi várna szegény állatra, ha megkapná ezt a mérget. Elképzelni is épp elég lett volna. Évfolyamtársaim nagy része azonban nem értett egyet velem; szerintük ezeket az állatokat fel kell áldozni a tudomány oltárán, mert a jövő orvosainak és kutatóinak szükségük van arra, hogy élő szervezeteken is tanulhassanak.
A hadiipartól a gyógyszergyártásig
Világszerte ma is állatok milliói szenvednek különböző laboratóriumokban. Az állatkísérletek közel 90%-ában az alanyok egerek, patkányok és madarak, amelyek gyomrába, bőre alá vagy épp a szemébe például kozmetikai termékeket vagy gyógyszereket juttatnak, hogy azok káros hatásait vizsgálják. Teszik ezt még mindig, annak ellenére, hogy a számítógépes tesztek vagy a sejtkultúrák alkalmazása sokkal hatékonyabb, olcsóbb és humánusabb is. Az állatkísérletek zömét a gyógyszer-, a hadi- és a kozmetikai ipar végzi, de a kutatóintézetekben és az egyetemeken is sok állatot használnak különböző kutatások és gyakorlatok alanyaiként.
Nemrég például a NASA kezdett egy közel 2 millió dolláros projektbe, amelyben mókusmajmokat vetnének alá sugárzásnak, mintegy modellezve ezzel az asztronauták űrbeli körülményeit, hogy így a hosszú távú sugárzás élettani hatásait vizsgálják. Állatvédők azonban hevesen tiltakoznak, mondván, a faji különbségek miatt nem lennének használhatóak az eredmények, és egyébként is rendelkezésre állnak már olyan kísérletek, amelyekkel állatok nélkül is modellezhető a sugárzás emberi szervezetre gyakorolt hatása.
Az Európai Unió területén évente közel 12 millió állatot használnak tudományos kutatás céljaira. Az Európai Parlament nemrég fogadta el az eddigi állatvédelmi törvény szigorítását, amelynek értelmében tilos például emberszabású majmokon vagy vadon befogott állatokon kísérletezni. Magyarországon 2008-ban 304 ezer állaton végeztek kísérleteket, zömük egér és patkány volt, de volt köztük 686 kutya és 40 macska is. A kísérletek zöme gyógyszeripari kísérlet, de például az oktatásban is több ezer egeret és patkányt használnak fel. Magyarországon kísérletet kóbor állatokon vagy emberszabásúakon nem lehet végezni, és kozmetikai célú kutatások céljából sem végezhető állatkísérlet. A kísérletek engedélyezéséről egy etikai bizottság dönt, melynek tagjai közt vannak gyógyszergyárak képviselői, miniszterek, az MTA tagja és egy állatvédő is.
Fájdalmas összetevők
Az EU országaiban fokozatosan tiltják be a kozmetikai célú kísérleteket, illetve azon termékek kereskedelmét, amelyeknek a kifejlesztése során állatkísérletet végeztek. 2013-tól az eddig betiltott kozmetikai célú teszteken – például a bőr- vagy a szemirritációra irányuló teszteken túl – tilos lesz a hosszú távú toxikológiai tesztek végzése is, amelyek a kozmetikai tesztek legnagyobb hányadát teszik ki. Szakértők szerint azonban a kozmetikai ipar nincs erre felkészülve, mert még nem állnak rendelkezésre a megfelelő alternatív módszerek, annak ellenére sem, hogy az EU több tízmillió eurót fektet abba, hogy alternatív tesztelési módszereket dolgozzon ki. Az állatvédők szerint azonban sajnos még a törvény hatálybalépése után is sok lesz a kiskapu, és valószínű, hogy bizonyos cégek ezután sem hagynak fel a kísérletekkel; annyi lesz csak a különbség, hogy a kísérletek célja ezután papíron nem kozmetikai lesz, hanem gyógyászati vagy épp háztartási tisztítók tesztelésére vonatkozik majd – az ilyen kísérletekre ugyanis ezután is lesz lehetőség.
Bojkott, tüntetés, etikus vásárlás
Az állatkísérletek ellen számtalan szervezet is felvette már a harcot, amelyekhez jó néhány híresség is csatlakozott, hogy nevével még nagyobb befolyást gyakoroljon a cégvezetőkre és a döntéshozókra. Többször is hirdettek már bojkottot olyan cégek termékeire, akik köztudottan előszeretettel végeznek állatkísérleteket. Legutóbb például az egyik nagy világcég termékei ellen indított bojkotthoz csak Angliában több mint negyedmillióan csatlakoztak. De tavaly például az egyik texasi főiskola is a PETA hangos tiltakozásának és az állatvédő Woody Harrelson fellépésének köszönhetően szüntette be a kóbor macskákon végzett oktatást.
Mi, vásárlók az üzletek polcainál is sokat tehetnénk az állatkísérletek ellen. Sajnos, a vásárlók számára azonban sokszor nem egyértelmű, melyik az a cég, amely egyáltalán nem végez állatkísérleteket. Az „inkább nem hozzuk szóba a témát” taktika eredményesnek bizonyul, s az emberek a legnagyobb cégekről nem is feltételeznék, hogy még mindig végeznek állatkísérleteket.
Ha szeretnél olyan termékeket használni, amelyek kifejlesztése során egészen biztos, hogy nem végeztek állatkísérleteket, az ezen az oldalon található listából szemezgethetsz ( http://www.gocrueltyfree.org/companies.php?blog=4&s=&sentence=OR&submit=Search+Companies ).
Ha szeretnél Te is az állatkísérletek ellen tiltakozni, csatlakozz a tiltakozók virtuális menetéhez ( http://www.makeanimaltestinghistory.org/the-march.php?lang=hu&ref=fourpaws ).
http://www.nlcafe.hu/ezvan/20100710/llatkisarletek_a_xxi_szazadban/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése