A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Állatvédelem. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Állatvédelem. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. július 12., hétfő

Állatkísérletek a XXI. században

Állatkísérletek a XXI. században
Nők Lapja Cafe





A PETA egyik tiltakozó megmozdulása az állatkísérletek ellen



Bár az állatkísérletekre vonatkozó szabályok egyre szigorúbbak, még ma is rengeteg állat szenved a laboratóriumok mélyén, ahol gyógyszeradalékot, tisztítószert fecskendeznek a bőrükbe, vagy épp sugárzásnak vetik őket alá.


Azt hiszem, soha nem fogom elfelejteni azt a kecskebékát, amelynek a szenvedését biológia szakos egyetemistaként kellett végignéznem. Az állatba egy nagyon erős, izomösszehúzó hatású mérget fecskendeztek, amelynek hatására a béka hirtelen heves görcsrohamot kapott, majd ernyedten terült szét az üvegbura alatt. Mire végre beadták neki az ellenszert, a béka már félholt volt. Nem értettem, miért nem lehetett volna csak elmondani, mi várna szegény állatra, ha megkapná ezt a mérget. Elképzelni is épp elég lett volna. Évfolyamtársaim nagy része azonban nem értett egyet velem; szerintük ezeket az állatokat fel kell áldozni a tudomány oltárán, mert a jövő orvosainak és kutatóinak szükségük van arra, hogy élő szervezeteken is tanulhassanak.



A hadiipartól a gyógyszergyártásig


Világszerte ma is állatok milliói szenvednek különböző laboratóriumokban. Az állatkísérletek közel 90%-ában az alanyok egerek, patkányok és madarak, amelyek gyomrába, bőre alá vagy épp a szemébe például kozmetikai termékeket vagy gyógyszereket juttatnak, hogy azok káros hatásait vizsgálják. Teszik ezt még mindig, annak ellenére, hogy a számítógépes tesztek vagy a sejtkultúrák alkalmazása sokkal hatékonyabb, olcsóbb és humánusabb is. Az állatkísérletek zömét a gyógyszer-, a hadi- és a kozmetikai ipar végzi, de a kutatóintézetekben és az egyetemeken is sok állatot használnak különböző kutatások és gyakorlatok alanyaiként.


Nemrég például a NASA kezdett egy közel 2 millió dolláros projektbe, amelyben mókusmajmokat vetnének alá sugárzásnak, mintegy modellezve ezzel az asztronauták űrbeli körülményeit, hogy így a hosszú távú sugárzás élettani hatásait vizsgálják. Állatvédők azonban hevesen tiltakoznak, mondván, a faji különbségek miatt nem lennének használhatóak az eredmények, és egyébként is rendelkezésre állnak már olyan kísérletek, amelyekkel állatok nélkül is modellezhető a sugárzás emberi szervezetre gyakorolt hatása.


Az Európai Unió területén évente közel 12 millió állatot használnak tudományos kutatás céljaira. Az Európai Parlament nemrég fogadta el az eddigi állatvédelmi törvény szigorítását, amelynek értelmében tilos például emberszabású majmokon vagy vadon befogott állatokon kísérletezni. Magyarországon 2008-ban 304 ezer állaton végeztek kísérleteket, zömük egér és patkány volt, de volt köztük 686 kutya és 40 macska is. A kísérletek zöme gyógyszeripari kísérlet, de például az oktatásban is több ezer egeret és patkányt használnak fel. Magyarországon kísérletet kóbor állatokon vagy emberszabásúakon nem lehet végezni, és kozmetikai célú kutatások céljából sem végezhető állatkísérlet. A kísérletek engedélyezéséről egy etikai bizottság dönt, melynek tagjai közt vannak gyógyszergyárak képviselői, miniszterek, az MTA tagja és egy állatvédő is.



Fájdalmas összetevők


Az EU országaiban fokozatosan tiltják be a kozmetikai célú kísérleteket, illetve azon termékek kereskedelmét, amelyeknek a kifejlesztése során állatkísérletet végeztek. 2013-tól az eddig betiltott kozmetikai célú teszteken – például a bőr- vagy a szemirritációra irányuló teszteken túl – tilos lesz a hosszú távú toxikológiai tesztek végzése is, amelyek a kozmetikai tesztek legnagyobb hányadát teszik ki. Szakértők szerint azonban a kozmetikai ipar nincs erre felkészülve, mert még nem állnak rendelkezésre a megfelelő alternatív módszerek, annak ellenére sem, hogy az EU több tízmillió eurót fektet abba, hogy alternatív tesztelési módszereket dolgozzon ki. Az állatvédők szerint azonban sajnos még a törvény hatálybalépése után is sok lesz a kiskapu, és valószínű, hogy bizonyos cégek ezután sem hagynak fel a kísérletekkel; annyi lesz csak a különbség, hogy a kísérletek célja ezután papíron nem kozmetikai lesz, hanem gyógyászati vagy épp háztartási tisztítók tesztelésére vonatkozik majd – az ilyen kísérletekre ugyanis ezután is lesz lehetőség.





Bojkott, tüntetés, etikus vásárlás


Az állatkísérletek ellen számtalan szervezet is felvette már a harcot, amelyekhez jó néhány híresség is csatlakozott, hogy nevével még nagyobb befolyást gyakoroljon a cégvezetőkre és a döntéshozókra. Többször is hirdettek már bojkottot olyan cégek termékeire, akik köztudottan előszeretettel végeznek állatkísérleteket. Legutóbb például az egyik nagy világcég termékei ellen indított bojkotthoz csak Angliában több mint negyedmillióan csatlakoztak. De tavaly például az egyik texasi főiskola is a PETA hangos tiltakozásának és az állatvédő Woody Harrelson fellépésének köszönhetően szüntette be a kóbor macskákon végzett oktatást.


Mi, vásárlók az üzletek polcainál is sokat tehetnénk az állatkísérletek ellen. Sajnos, a vásárlók számára azonban sokszor nem egyértelmű, melyik az a cég, amely egyáltalán nem végez állatkísérleteket. Az „inkább nem hozzuk szóba a témát” taktika eredményesnek bizonyul, s az emberek a legnagyobb cégekről nem is feltételeznék, hogy még mindig végeznek állatkísérleteket.

Ha szeretnél olyan termékeket használni, amelyek kifejlesztése során egészen biztos, hogy nem végeztek állatkísérleteket, az ezen az oldalon található listából szemezgethetsz ( http://www.gocrueltyfree.org/companies.php?blog=4&s=&sentence=OR&submit=Search+Companies ).


Ha szeretnél Te is az állatkísérletek ellen tiltakozni, csatlakozz a tiltakozók virtuális menetéhez ( http://www.makeanimaltestinghistory.org/the-march.php?lang=hu&ref=fourpaws ).




http://www.nlcafe.hu/ezvan/20100710/llatkisarletek_a_xxi_szazadban/

2009. december 5., szombat

10+1 tévhit a kutyák ivartalanításáról

Én személy szerint a +1 választ tenném az első helyre, nálunk emiatt már többször tört ki családi viszály :(

Gyakorta találkozunk tévhitekkel az ivartalanítás témája kapcsán. Egyik legelterjedtebb, hogy a szukát egyszer meg kell elletni. Semmiféle gyakorlati tapasztalat ezt nem támasztja alá. Az sem igaz, hogy feltétlenül meg kell várni az első tüzelést, ami ugyan valóban kívánatos lenne, ám nem kell ragaszkodnunk hozzá. Mindenképp fontos tudnivaló, hogy a már vemhes állatot is lehet ivartalanítani! Lássuk a többi téves elképzelést is...

Félek ivartalaníttatni a kutyámat...
Ivartalanítani elsősorban azért szükséges, hogy - akaratunkon kívül se - gyarapítsuk a menhelyeken, sintértelepeken sínylődő vagy az utcán kóborló kutyák számát! A kételyek többsége abból fakad, hogy kutyánkat hajlamosak vagyunk emberi tulajdonságokkal felruházni, olyan érzelmeket feltételezni róluk, amelyek az állatoknál nincsenek meg. Az állat ivartalanítva nem érzi magát csökkent értékűnek - a kan sem! -, nem fosztjuk meg semmiféle örömtől - ugyanis sem a párosodáshoz, sem az anyasághoz nem fűződnek érzelmek, számukra fizikailag is inkább fájdalmas élmények ezek.

10+1 tévhit az ivartalanításról
1. A szukát egyszer meg kell elletni. Semmiféle gyakorlati tapasztalat ezt nem támasztja alá. Fontos tudnivaló, hogy a már vemhes állatot is lehet ivartalanítani!

2. Az első tüzelést meg kell várni. Ez ugyan sokak szerint valóban kívánatos lenne, ám nem kell ragaszkodjunk hozzá. Ráadásul a statisztikák azt mutatják, hogy az ivarérés előtt ivartalanított kutyák élettartama 1-3 évvel megnő (macskáknál ez 4-5 év).

3. Drága a műtét. Egyszeri kiadás, míg csupán egyetlen alom felnevelése a gazdához jutásig máris nagyobb költséggel jár... Nem beszélve a párzási időszakban elcsavargó állatok kezeltetésének költségéről, ha baleset érné őket vagy az egymással való verekedés során megsérülnének.

4. Sokszor halljuk, hogy elhízik a kutya a műtét után. Ha előfordul, nem a műtét egyenes következménye: a gazdik ilyenkor valami rosszul értelmezett sajnálatból többet nassoltatják kedvencüket, és ez vezet a súlygyarapodáshoz.

5. Az ivartalanítástól megváltozik az állat természete. Az ivarérett kutya alaptulajdonságai nem változnak meg a műtétet követően. Ha ivaréretté válás előtt sor kerül a műtétre, pozitív változásokra számíthatunk: csökken az állat csavargási kedve is, ezáltal kisebb a kockázata, hogy közlekedési baleset áldozatává váljon. Az állat agresszióra való hajlama is kisebb mértékűvé válik.

6. Az ivartalanítás természetellenes, az állat csonkítása. A 3. évezredben, a táplálékkiegészítők tömeges használatakor enyhén szólva is furcsa bármiféle természetességet emlegetni..., hogy a farkas kutyává válásának folyamatát már ne is említsük. Bizonyos szerveltávolító műtétek az embereknél is oly megszokottá váltak, hogy egy vakbél- vagy orr, illetve torokmandula-műtétkor kinek jutna eszébe csonkításról beszélni?!

7. Vigyázunk majd rá a tüzelési időszakban! Na, igen. Jó barátom Maci díjnyertes szülőktől: anyja angol szetter, apja német juhász..., a két porta közt 2 méternél magasabb kerítés feszül. A párzási időszakban olyan erős a kutyákban a szaporodási ösztön, hogy bármire képesek!

8. A kölyköknekjó helyük lesz, hiszen már kettőre van is jelentkező. Igen. Egyre, kettőre... De mi van a többi 5-6 kiskutyával, aki egy ellés alkalmával születik? Ha minden kiskutyánakvan biztos helye, akkor hogyan lehetséges, hogy a menhelyek, gyepmesteri telepek mégis tele vannak és naponta altatják el a feleslegessé vált állatokat? Ráadásul még a tenyésztők sem mindig tudják nyomon követni a kölykök sorsát... Gondoljuk át: ugye nem szeretnénk, ha most mégoly jónak látszó helyre adtuk is, később az általunk nevelgetett kis állat az utcán vagy a menhelyen végezné...

9. "Tőle szeretnénk kölyköt." Sajnos, ha ez ilyen egyszerű lenne, könnyebb lehetne a tudatos tenyésztés. Arra, hogy az utódok közül valamelyik - akár csak külsőleg is - hasonlítson mostani kedvencünkre, nagyon kevés az esély.

10. "Legalább élvezze." vagy hagy "Érezze át az anyaságot." Az állat ivartalanítva nem érzi magát csökkentértékűnek, nem fosztjuk meg semmiféle örömtől - ugyanis sem a párosodáshoz, sem az anyasághoz nem fűződnek érzelmek, számukra fizikailag is inkább fájdalmas élmények ezek. Ők állatok, nem emberek, bármennyire is szeretjük őket emberi érzlemekkel felruházni. Számukra a párosodás, a szaporodás egy ösztön, ami semmiképpen sem keverendő össze az igazi "szerelemmel".

+1. A felszín alatt megbúvik egy ki nem mondott, de létező idegenkedés. De Uraim, ne aggódjanak, az Önök férfiasságát egyáltalán nem befolyásolja kedvencük ivartalanítása!

A Magyar Állatorvosi Kamara állásfoglalása több ezer orvos, több mint 10 évre visszanyúló tapasztalatai alapján Háziállat Magazin

2009. október 1., csütörtök

Kutya az űrben - Lajka kutya igaz története

A http://www.haziallat.hu-n/ olvasgatva találtam ezt a cikket. Szegény Lajka, micsoda kínok közt halhatott meg. Nyugodj békében Lajka!

Manapság már nem lepődünk meg egy-egy fellőtt űrrakéta hallatán. 50 évvel ezelőtt azonban világhírnek számított, amikor az orosz Lajka kutyát a Szputnyik-2 nevű szovjet mesterséges holddal kijuttatták a kozmoszba.

Lajka (oroszul: Лайка; jelentése: Ugatós) kistermetű, tehát a mesterséges hold szűk „kabinjában" való utazásra éppen alkalmas jószág volt. Mivel a járműben élőlény utazott - mi több, feltehetően az első nem emberi lény, amelyik felrepült a Föld körüli kozmikus pályára (a bizonytalanság oka, hogy a volt Szovjetunió az ötvenes évek végén sok jel szerint végzett soha be nem vallott, mert sikertelen emberkísérleteket is...), így ezt a műholdat elnevezték az „első űrbiológiai mesterséges holdnak". 1957 november 3-án tehát ezen a mesterséges holdon Lajka kutya is felszállt a magasba.

Így indult a világűrbe

A több tonnás jármű hasznos tömege csak 500 kilogramm volt, és a kistermetű „űrkutya" hermetikusan lezárt kabinban tartózkodott. Ha igaz, amit a hivatalos szovjet szervek később állítottak, akkor Lajka révén a tudósok a súlytalanságba került biológiai lény, itt konkrétan egy állati test reakcióit tanulmányozták. A hivatalos változat szerint, ami annak idején a világsajtóban is helyet kapott, Moszkva azt állította: mivel a kémiai áramforrások (elemek) csak hét napra elegendő áramot adtak, Lajkát a hetedik napon az élelmet adó szerkezet utolsó adagjában beadott méreggel elpusztították, hogy ne szenvedjen.

Ám mint annyi minden e szigorú titoktartással övezett területen, sajnos ez sem volt igaz. A szovjet vezetés a kutyát kizárólag azért lőtte fel, hogy elmondhassák: ők már élőlényt is küldtek a világűrbe. Ismervén a nyugati emberek állatszeretetét és az állatvédő ligák sokfelé jelentős társadalmi erejét, beadták a világnak ezt a méreg-mesét. Azt a verziót, hogy Lajka utolsó ételadagjába gyorsan és fájdalommentesen ható szert kevertek, csak hónapokkal az eset után közölték Moszkvában, amikor látták, milyen nagy felháborodást keltett a világban a kis állat pusztulása. 1957 végén sokan meg is hatódtak - lám, milyen szépen megkönnyítették Lajka pusztulását a nagylelkű szovjet tudósok!

Egy sintértelepről választották ki

Hogy mi is történt valójában a rokonszenves kutyával, arra csak negyven évvel később, 1997-ben derült fény, amikor az ITAR-TASZSZ hírügynökség kinyomozta az igazságot. Ez sokkal prózaibb, mint a fentebb vázolt kettős legenda - és nagyon hasonlít sok későbbi szovjet próbálkozáshoz, amikor is vagy elhallgattak fontos részleteket, vagy meg sem történt eseményeket állítottak be valósnak, vagy pedig utólag helyesbítették visszamenőleg azt, amit kezdetben elmondtak, nyilatkoztak róla. Így volt ez később számtalanszor, a Gagarin-esetben és máskor is.

Ma már tudható, hogy ami akkor reklámkampánynak látszott és csakugyan sok embert meghatott, cinikus hazugságsorozat volt csupán. A kutyával semmilyen kísérletet nem végeztek. A Szputnyik-2-nek nem is volt leszállóegysége, vagyis amikor a kutyát betették a szűk tartályba, eleve halálra ítélték. Lajka már az űrutazás első perceiben elpusztult. Élve nem is jutott fel a légkör külső szélére, a tulajdonképpeni világűrbe, mert rossz tervezés vagy kivitelezés miatt a Szputnyik-2 hővédő pajzsa a levegővel súrlódva túl korán leégett, emiatt a kis űrhajóban keletkező több száz fokos hőség megölt minden életet és tönkretette a műszereket is. Az egész kísérlet balul ütött ki, a Szputnyik repülésének nem lett semmilyen értékelhető tudományos eredménye. Ilyen körülmények között nem is lehetett.

Megdöbbentő volt annyi évtizeddel később megtudni, hogy a jármű nem 162 napnyi űrbeli keringés után, a Földhöz mind közelebb kerülve égett el, amikor szegény Lajka elvileg már hónapok óta nem élt - dehogy! Egy szó sem igaz abból, ami a sokfelé kiadott, így Magyarországon is megjelent „Ûrkutatási Lexikonban" található. Az akkor közölt moszkvai adatokkal ellentétben a hajó pár perccel a fellövés után elégett a légkörben! Így Lajkát nem mérgezhették meg a távolból az „emberséges" űrkutatók: a szerencsétlen állat egyszerűen elégett a járművel együtt.

2009. augusztus 31., hétfő

Állatvédelem

A fórumot olvasva bukkantam erre a beírásra, mely nagyon jól megfogalmazott írás (Netboardról bemásolva). Ajánlom mindenki figyelmébe:

Kutyát ajándékozók, vigyázat!
Tisztelt Hirdetők, akik ajándékba kínálják kutyusukat!

A hirdetési fórumokat sok szaporító olvassa azzal a titkolt szándékkal, hogy ingyen szukához/kanhoz jusson. Az így birtokába jutott kutyusban (az Ön egykori kedvencében) csak az anyagi hasznot látja, nem törődik kutyusa testi és lelki egészségével.
Rendkívül változatos meséket kitalálva, mindent megígérve fog Önnél jelentkezni és sajnos vannak, akik már megtapasztalhatták, mi rejlik a megható mesék mögött.

Kérem, még utoljára tegyen jót kedvencével, mielőtt elajándékozná, ivartalanítassa, így az Őt örökbefogadó biztosan csak családi kedvencként fogja szeretni, néhány év után nem fogja menhelyre leadni kizsákmányolt testét, meggyötört lelkét.

Kérdése esetén készséggel állunk rendelkezésére.
info@futrinkautca.hu
zoldzebra@ivartalanitas.hu

SOHA ne higgyenek olyannak, aki fajtatiszta kutyát csak ivarosan akar örökbefogadni!!!!!